Szülői felügyeleti jog, láthatási jog

A különélő szülőnek és a gyermekének joga van ahhoz, hogy egymással személyes kapcsolatot tartson, továbbá a különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő ugyanakkor köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartás hatálya alatt áll.

A kapcsolattartás kérdésében elsősorban a szülőknek kell megállapodniuk. A közöttük létrejött egyezségben ki kell térniük a kapcsolattartás gyakoriságára, időtartamára, a gyermek átadásának helyére, idejére, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, az elmaradt kapcsolat pótlásának módjára. Az így létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetve a bíróság jóváhagyja, ha a gyermek érdekének megfelel. Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs megállapodás a szülők között, akkor a gyámhivatal, ha pedig házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. A döntést mindenekelőtt a gyermek érdekére figyelemmel kell meghozni, de vizsgálni kell a gyermek korát, a kapcsolattartásra jogosult egészségügyi, anyagi helyzetét, illetve a gyermekkel való érzelmi kapcsolatának mélységét.

A kapcsolattartás újra rendezését a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól, 2 éven túl a gyámhivataltól akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és az újraszabályozás a gyermek érekében áll.

A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG FOGALMA

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

A házassági bontóperben, válóperben a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdését kötelező rendezni, azonban a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának bíróság általi rendezése házassági bontóper hiányában is kérhető.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy

1. ha a szülői felügyeletet az együttélő szülők együttesen gyakorolják – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a gyámhatóság dönt,
2. ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.

A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZŰNÉSE

Mivel a szülői felügyeleti jog csak a kiskorú gyermekek tekintetében érvényesülhet, ezért a szülői felügyelet legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor megszűnik. Amennyiben a kiskorú személy házasságot köt, és ezzel nagykorúságot szerez, a szülői felügyeletet szintén megszűntnek kell tekinteni. Megszűnik a szülői felügyeleti jog az örökbefogadással is, amennyiben arra korábban nem került sor. Például megszűnik a szülői felügyelet a hathetesnél idősebb gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozat megtételével egy időben. De nem szűnik meg az örökbefogadással annak a házastársnak a szülői felügyeleti joga, akinek a gyermekét a házastársa fogadja örökbe. Az egyéb, természetes megszűnési eseteken (például a gyermek vagy a szülő halálán) kívül a szülői felügyelet joga szünetelhet, illetve a bíróság által meg is szüntethető.

A LÁTHATÁSI JOG SZÜNETELÉSE

A szülő felügyeleti joga szünetel:

1. ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;
2. ha a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a 16. évét betöltött kiskorú szülőt, akinek a gondozási, nevelési joga és kötelezettsége is fennáll;
3. ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;
4. ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el;
5. ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;
6. ha a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette, és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, vagy azt a bíróság nem szüntette meg;
7. ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult;
8. ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartó határozat hatálya alatt áll;
9. ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel (az életközösség fennállása alatt);
10. ha a szülői felügyelet megszüntetése, vagy rendezése iránti per van folyamatban, ha a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél vagy intézményben helyezte el (a per befejezésig).

A gyermekétől különélő szülőnek – annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel – joga és egyben kötelessége is, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn, illetve rendszeresen érintkezzen vele. (Ez a jog azonban nem illeti meg, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll.) A gyermeket nevelő személyeknek pedig kötelességük, hogy e kapcsolattartás zavartalanságát biztosítsák. A kapcsolattartásról a szülők, illetve a szülő és a gyám megegyezhetnek, ilyen egyezség hiányában a gyámhatóság fog a kérdésben dönteni. Ha házassági vagy a gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, és a szülők nem egyeztek meg a kapcsolattartás kérdésében, a bíróság fog erről határozni.

Ha a szülői felügyeleti jog szünetelését megalapozó körülmény elhárul, úgy a szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülőt a korábbiak szerint illeti meg.

A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MEGSZÜNTETÉSE

A szülői felügyeletet a bíróság megszünteti:

1. ha bizonyítottnak találja, hogy a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát (például testi jólététét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését) súlyosan sérti, vagy veszélyezteti; vagy
2. ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein, önhibájából nem változtat. Ha a szülő valamelyik gyermeke ellen szándékos bűncselekményt követett el és ezért szabadságvesztésre ítélték. A felügyeleti jog hatályát a szülő valamennyi gyermeke tekintetében is megszüntetheti és rendelkezhet úgy is, hogy a később született gyermekekre is kihathat.

További jogkövetkezménye a jogerős, szülői felügyeletet megszüntető határozatnak, hogy a szülő nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot, nem helyezhető el nála gyermek és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. Azonban a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben az ilyen szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra.

A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Mivel a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében a bíróság jogosult dönteni, ez az eljárás mindig kérelemre indul. A szülői felügyelet megszüntetését kérheti – azaz pert indíthat – a másik szülő, a gyermek, a gyámhivatal és az ügyész.

Amennyiben az az ok, amely miatt a megszüntetésre sor került, már nem áll fenn és más megszüntetésre okot adó tény sem merül fel, a bíróság – kérelemre – visszaállítja a szülői felügyeletet. A visszaállítás iránt mindkét szülő, a gyermek, a gyámhivatal és az ügyész is pert indíthat. Mind a megszüntetés, mind a visszaállítás kezdeményezése során a 14 éven aluli, cselekvőképtelen gyermek, és a cselekvőképtelen szülő helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg a pert. A 14 éven felüli, korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott szülő a pert már saját maga kezdeményezheti az eljárást, igaz, ehhez mindig szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.

A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA IRÁNTI PEREK

• Szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésének okai
• A szülői felügyelet megszüntetése iránti per szabályai
• A szülői felügyeleti jog megszüntetésének következménye
• A szülői felügyelet visszaállítása iránti per