Apasági per

AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PER CÉLJA ÉS ELŐFELTÉTELE

Az apaság megállapítása iránti per célja az apa személyének megállapítása. Erre akkor kerülhet sor, ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üres vagy képzelt apa van oda bejegyezve, azaz valós személyt nem kell a gyermek apjának tekinteni. Ha az apai státus betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per.

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni

1. azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
2. azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
3. a családjogi törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy

azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Az apaság megállapítása iránti per megindítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a fentiek alapján a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, illetve bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, azaz az apai jogállás üres.

PERES FELEK: AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PER INDÍTÁSÁRA JOGOSULTAK

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

KERESET INDÍTÁS

Az esetek többségében a pár éves – cselekvőképtelen – gyermek a felperes, akit e perben a családjogi törvény által vélelmezett érdekellentét miatt az anya, mint törvényes képviselő nem képviselhet. A per megindítását így az anyának a gyámhatóságon kell kezdeményeznie, kérve, hogy a gyermek számára egy ügyvéd személyében eseti gondnokot rendeljenek ki, aki a keresetlevelet elkészíti és a bírósághoz a gyermek képviseletében majd benyújtja.

Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.

A gyermek megszületését követően a per megindítására bármikor sor kerülhet, e per megindításának nincs törvényben meghatározott határideje (szemben az apaság vélelmének megdöntése iránti perrel).

Az apaság megállapítására irányuló kereset – annak bírósága előtt – összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illetőleg az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető.

A keresetlevél nélkülözhetetlen kelléke a gyermek anyakönyvi kivonata.

Az apaság megállapítása iránti per – a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-a értelmében – tárgyi költségfeljegyzési jogos, azaz a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga, valamint az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) az állam előlegezi, kivéve a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költsége. (Ez a per 2008. februárja előtt még tárgyi költségmentes per volt, tehát a jogalkotó az e perben igénybe vehető kedvezményt – jelentősen – szűkítette.

AZ ELJÁRÁS MENETE AZ APASÁGI PERBEN

A tárgyalás előkészítésének és a tárgyalás lefolytatásának általános szabályai e perben is érvényesülnek az alábbi specialitásokkal:

Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell.

Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van (pl. az anya, 14 évesnél idősebb gyermek), a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni s azt velük alá is kell íratni. A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyzőkönyvbe. Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt – 16 évnyi – korkülönbség igazolására. Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve – a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett – át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni.

Ha az alperes az első tárgyaláson nem tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, sor kerül a bizonyítási eljárás lefolytatására, azaz pl. tanúk kihallgatására, okiratok (szülészeti kórlap, terhesgondozási könyvecske, rendelőintézeti kezeléssel kapcsolatos adatok stb.). beszerzésére, illetve vértulajdonság vizsgálat, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat elrendelésére. Ilyen szakértői vizsgálat a vércsoport- és a HLA-vizsgálat, az ezek alapján adott összesített biostatisztikai szakvélemény, az antropológiai szakvélemény, a kromoszómavizsgálat, valamint a DNS-vizsgálat.

Az apasági perekben a tanúvallomás alól a közeli rokonok sem mentesülnek, és az orvos sem tagadhatja meg a tanúságtételt a titoktartás miatt.

A gyermek anyját, ha a perben beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.

Abban az esetben, ha több „apa-jelölt” is felmerül, közülük csak egyikük alperesként történő megjelölésére van mód, a többiek tanúként kerülhetnek meghallgatásra. Ugyanakkor a perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg. Ha a vértulajdonság vizsgálat nem az alperes, hanem pl. valamelyik tanú apaságának megállapítását alapozza meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja, a bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben a felperest marasztalja.

Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben pénzbírság, az okozott költségekben való marasztalás, sőt elővezetés is alkalmazható.

Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben pénzbírságot, az okozott költségekben való marasztalást kell alkalmazni, de elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg.