Végrendelet írása, készítése

A végrendelet fajtái

A végrendelet az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazó okirat, mely az örökhagyótól származik. Megkülönböztethetünk közvégrendeletet, írásbeli magánvégrendeletet és szóbeli végrendeletet. Az írásbeli végrendeleten belül az örökhagyó által saját kezűleg írt végrendelet, a más által írt végrendelet és a közjegyzőnél letett magánvégrendelet között tehető különbség.

A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni. Két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen, kivéve a házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendeletét, azonban erre külön szabályok vonatkoznak.

Közvégrendelet

Közvégrendeletet bárki tehet közjegyző előtt, aki rendelkezik végrendelkezési képességgel. Alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettárásnak hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

Írásbeli magánvégrendelet

Olyan nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni tud. A végrendeletet a végrendelkező maga írja, vagy mással íratja. A gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő írással készült magánvégrendelet érvénytelen. Érvényességi kellék, hogy a végrendelet keletkezésnek ideje kitűnjön az okiratból, továbbá:

• sajátkezűleg írt végrendelet esetén a végrendelkező az elejétől a végéig maga írja és aláírja a dokumentumot,
• más által írt végrendelet esetén a végrendelkező 2 tanú együttes jelenlétében írja alá, amennyiben az aláírásra már korábban sor került, a 2 tanú előtt magáénak ismerje el (a 2 tanú mindkét esetben aláírja a dokumentumot),
• akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezze.

A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni, emellett minden alapját alá kell írnia a végrendelkezőnek és a 2 tanúnak. A végrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet, aki

• a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes,
• kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja a közreműködését,
• írástudatlan.

Szóbeli végrendelet

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek objektíve kell fennállnia. A végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező 2 tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven vagy jelnyelven a végakaratát teljes terjedelmében előadja, s kijelenti, hogy ez az ő végrendelete. A tanúra az írásbeli magánvégrendelet tanújára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása szóbeli végrendelet esetén nem szükséges.

A végrendelet tartalma

Örökösnevezés

Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet meg. Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja. Amennyiben az örökhagyó több örököst nevezett meg és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő hányadban örökölnek. Amennyiben az örökös kiesik az öröklésből, az örökhagyó más személyt nevezhet örökössé. Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.

Kizárás

Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.

Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, ha a Ptk. máshogy nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek (öröklési jog) van helye.

Hagyományrendelés

A hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.Hagyományrendelésrőlbeszélünk akkor is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga a hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli. Érvényes az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltja fel.

Meghagyás

Ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. Abban az esetben, ha a követelésre a végrendelet senkit sem jogosít, a meghagyás teljesítését a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti. Közérdekű meghagyás teljesítését az illetékes hatóság is igényelheti.

Növedékjog

Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak erre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik.