Hagyatéki eljárás
Mikor indul meg a hagyatéki eljárás?
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.
Mi a hagyatéki eljárás célja?
Az eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást tanúsítsa. Amennyiben a hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, az örökös csak abban az esetben tudja birtokba venni a végzés alapján a vagyontárgyat, ha az valóban az örökhagyó tulajdona volt. A hagyatékátadó végzés nem tanúsítja, hogy az örökhagyó valóban tulajdonos, csupán azt, hogy ki az örökhagyó jogutóda.
Mi határozza meg, hogy melyik közjegyző illetékes egy halálesetkor?
Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes,
- akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye/tartózkodási helye volt,
- akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található,
- a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti kamara által kijelölt közjegyző,
- Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kijelölt közjegyző.
A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn.
A hagyaték átadásának lépései – mi a közjegyző feladata a hagyaték átadása során?
A közjegyző feladata, hogy független és pártatlan segítséget nyújtson a hagyatéki eljárásban érdekelteknek. Az eljárás lépései a következők:
- Jegyző hagyatéki leltárt készít
- A közjegyző a leltár alapján megkezdi a tárgyalás előkészítését (ez akár hónapokat is igénybe vehet)
- Hagyatéki tárgyalás kitűzése
- Hagyatéki eljárás
- Hagyatékátadó végzés kihirdetése
Mi a teendő, ha hagyatéki vagyon nincs, de az örökösnek igazolnia kell, hogy az örökhagyó örököse?
Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.
Mi a teendő, ha a hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő olyan vagyontárgy, melyre a hagyatéki eljárást le kell folytatni?
Ha az alaphagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát azt a jegyzőnél kell megindítani a hagyatéki leltár felvétele végett, melyet aztán az alaphagyatéki eljárásnak megfelelően a jegyző küld meg a közjegyzőnek. Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények a póthagyatéki eljárásra nem terjednek ki. A közjegyző hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
Megismételhető a hagyatéki eljárás?
Igen: a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, amennyiben az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, az érdekelt igényét ezt követően csak polgári perrel érvényesítheti.