Válóper, válás

A házasságot bármelyik házastárs kérelmére (ún. tényállásos bontás) vagy a házastársak közösen benyújtott kérelmére (ún. megegyezésen alapuló bontás) a bíróság felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kéri, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor.  A házasság felbontására ebben az esetben akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása (szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés), a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

Forduljon hozzám bizalommal válás, válóper vagy gyermekelhelyezés esetén! Ügyvédként kellő hatékonysággal képviselem az eljárás során!

A házasság felbontása iránti pert, azaz a válópert a házastársnak személyesen kell megindítania, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során. A válóper bírósági illetéke 30.000.-Ft, melyet a pert megindító félnek, azaz a felperesnek kell megfizetnie. Válás esetén a keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.

Válás, valóper esetén ügyvédként komplex szolgáltatást nyújtok. Válóperes ügyvédként jogi tanácsadást nyújtok, megírom a keresetlevelet,  elkészítem a peren kívüli megállapodást, képviselem a peren kívüli egyeztetés, illetve a peres eljárás során.

A válóper első tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, illetve megkísérli a felek kibékítését. A válóperben a békítést a bíróság az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti. Ha az első tárgyalás alkalmával a felek nem békülnek ki és van közös kiskorú gyermekük, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

 

MIT VIZSGÁL A BÍRÓSÁG A HÁZASSÁGI BONTÓPERBEN?

A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig – amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született – úgy az ő érdekét veszi elsősorban figyelembe.

A Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) szellemével összhangban a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható.

A bíróság azonban egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének. A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell.

 

HOL INDÍTHATÓ EL A VÁLÓPER?

A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a helyi bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. A keresetet azon a helyi bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

 

KI INDÍTHAT VÁLÓPERT?

A házassági bontópert csak a házastársak indíthatnak. (Még abban az esetben is kell, hogy a perben egyikük felperesként, másikuk alperesként szerepeljen, ha egyébként közös megegyezés alapján indul a per.)

A többi házassági per indítására bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné (nem létezővé) nyilvánításához jogi érdeke fűződik.

A válópert a jogosultnak személyesen kell megindítania, de természetesen ügyvédet megbízhat.

 

A KERESETLEVÉL TARTALMA

A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmi elemeken (eljáró bíróság, felek, pertárgy, tényállás stb.) különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell.

Válóperes ügyvédként nagy tapasztalattal rendelkezem a keresetlevél elkészítésében és a válóper lebonyolításában!

Ezen túlmenően a keresetlevél tartalmát az fogja meghatározni, hogy a felek közös megegyezéssel válnak-e vagy sem.

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság nem „kutatja” a házasság megromlásához vezető okokat. A feleken (illetve a felperesen) múlik, hogy a keresetlevélben előadja a megegyezés részleteit vagy csupán általánosságban utal a megegyezés tényére, melyet majd a tárgyaláson tárnak a bíróság elé jóváhagyás végett. A megegyezésnek az alábbi ún. járulékos kérdésekre kell kiterjednie:

1. közös gyermek tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlása;
2. különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás;
3. a gyermek tartása;
4. a házastársak utolsó közösen használt lakásának használata;
5. házastársi tartás

Ha a felek meg tudnak egyezni a felsorolt kérdésekben és az egyezségük a jogszabályoknak és a gyermek érdekének megfelel, úgy a bíróság az egyezséget jóváhagyhatja. Amennyiben valamely járulékos kérdésben a felek megegyezni nem tudnak, úgy nem tudják igénybe venni a megegyezéses bontás lehetőségét.

Meglátásom szerint a szülők a válóper során legfőképpen azt tartják szem előtt, hogy gyermekük a lehető legkevesebb mértékben sérüljön lelkileg a szülők életének egyik legnehezebb szakaszában. A válópernek ezen típusa veszi legkevésbé igénybe szülők és gyermekek idegeit, valamint a felek idejét, illetve nem utolsó sorban a felek pénztárcáját.

Válóperes ügyvédként hatékony segítséget nyújtok a közös megegyezés lebonyolításában annak érdekében, hogy egy arányos, mindenki számára hosszútávon is működő megállapodás születhessen.

Ha a felek között nincs megegyezés, akkor fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat és azok bizonyítékait is. Válóperes ügyvéd közreműködése úgy gondolom ekkor elengedhetetlen.

Egy felkészült és kellő szaktudással rendelkező ügyvéd felvilágosítja ügyfelét jogairól, lehetőségeiről és reális esélyeiről a perben, emellett elkészíti a szükséges beadványokat és hatékony képviseletet nyújt a bíróság előtt.

Ha csak az egyik házastárs szeretne elválni, a bíróság akkor is felbontja a házasságot, de ebben az esetben a bíróságnak fel kell tárnia a házasság megromlásához vezető okokat és meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

Ha bármelyik fél vagyonjogi igényt is kíván érvényesíteni a házastársával szemben, úgy azt egy külön vagyoni perben – elkülönítve a válópertől – tudja megtenni.

 

A VÁLÓPERES TÁRGYALÁS

Házassági perben – ha e törvény kivételt nem tesz – a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. A személyes meghallgatás alól három okból lehet „mentesülni”:

1. ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy
2. ismeretlen helyen tartózkodik,
3. továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi, azaz a felek a maguk költségeit viselik.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást érdemben folytatja, majd elhalasztja.

Az első tárgyaláson csak akkor hozható érdemi döntés (azaz akkor lehet pl. egy tárgyalás alatt elválni), ha a feleknek nincs közös kiskorú gyereke és az utolsó közösen használt ingatlan további használatában és házastársi tartás – erre vonatkozó igény esetén – kérdésében megegyeztek.

 

IDEIGLENES INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSE

A bíróság bármely fél kérelemre vagy hivatalból (azaz külön kérelem nélkül) is hozhat ideiglenes intézkedést a kiskorú gyermek elhelyezése/szülői felügyeleti jog gyakorlása és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásra, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében.

 

IGAZOLÁSI KÉRELEM A VÁLÓPERES TÁRGYALÁSON

A felperesnek a bontóper valamennyi tárgyalásán jelen kell lennie: az első tárgyaláson személyesen, a további tárgyalásokon akár már képviselője útján. Ellenkező esetben a pert a bíróság megszűnteti, vélelmezve a felek békülését.

Az alperes mulasztásának nincsenek jogkövetkezményei.

Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolási kérelemnek akkor sincs helye, ha a mulasztás oka csak később jutott a mulasztó fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

 

KÖZÖS KISKORÚ GYERMEK ELHELYEZÉSE (szülői felügyelet rendezése) ÉS ELTARTÁSA

A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése/szülői felügyeleti joga és eltartása (gyermektartásdíj) felől – szükség esetében – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Gyermekelhelyezéssel kapcsolatban bővebben itt olvashat többet.

 

AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLET JOGEREJE

Az elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő lejártát követő tizenöt nap elteltével emelkedik jogerőre. Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert ha a fél az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt határidőben igazolási kérelemmel él, és emiatt a jogerőre emelkedett ítéletet hatályon kívül kell helyezni, akkor valamelyik fél időközben esetleg megkötött új házassága megoldhatatlan jogi helyzetet eredményezne. Ha a felek a kötelék tárgyában nem élnek fellebbezéssel, csak az ítélet egyéb rendelkezéseit támadják, úgy a házasság felbontása vagy érvénytelenítése kérdésében az ítélet jogerőre emelkedik. A részjogerő beálltát az elsőfokú tanács elnöke a felterjesztést megelőzően köteles megállapítani.

Felülvizsgálatnak nincs helye:

1. a házasságot felbontó vagy érvénytelenné nyilvánító ítélet ellen a kötelék kérdésében,
2. az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, ha már mást kell a gyermek apjának tekinteni.

 

VAGYONJOGI KERESET

A házassági vagyonjogi per 2018. január 1. napjától elkülönül a válópertől.

Szülői felügyelti jog/gyermekelhelyezés

A házasság vagy az élettársi kapcsolat megszakadását követően a közös kiskorú gyermek(ek) elhelyezéséről/szülői felügyeleti jogáról elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megegyezni ebben a kérdésben, a gyermekek elhelyezéséről/szülői felügyeletéről a bíróság dönt a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel. Ha a házastársak között az életközösség megszakad ugyan, de válópert nem indítana, A  gyermekelhelyezéssel kapcsolatos szabályokról olvasson bővebben!