Élettársi kapcsolat
AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT FOGALMA
Az élettársi kapcsolat az együttélés tényével létrejövő két, egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy közötti kapcsolat.
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozónak – de nem közeli hozzátartozónak – minősülnek.
Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy az élettársi kapcsolat fennállásához a közös háztartás, az érzelmi közösség és a gazdasági közösség meglétére van szükség.
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ÉS GYERMEKEK
A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, így ezek rendezése érdekében a szülők által megkötött megállapodás, illetve a Ptk. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
AZ ÉLETTÁRSI TARTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG
A 2013. március 15-én hatályba lépett új Ptk. az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét teljesen új jogintézményként szabályozza.
E törvényi szabályozás szerint amennyiben az életközösség megszűnik, az követelhet volt élettársától tartást, aki legalább egy éven át élettársi közösségben élt, az élettársi kapcsolatból gyermek született és magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Abban az esetben, ha az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá a volt élettárs, csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.
Nem köteles a volt élettársat eltartani az, aki ezáltal saját, vagy gyermeke szükséges tartását veszélyeztetné, valamint ha a tartásra igényt tartó volt élettárs érdemtelen a tartásra.
AZ ÉRDEMTELENSÉG KÉT OKBÓL ÁLLAPÍTHATÓ MEG:
-ha a tartásra igényt tartó súlyosan kifogásolható életvitele, ill. magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, illetve
-ha a tartásdíjra igényt tartó volt élettárs az életközösség megszűnését követően olyan magatartást tanúsított, amellyel volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván megsértette.
A volt élettársak megállapodhatnak abban is, hogy nem havi rendszerességgel, hanem meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének. Ez a megállapodás csak akkor érvényes, ha azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Amennyiben a volt élettársak ilyen megállapodást kötöttek, a juttatásban részesített élettárs a jövőben nem léphet fel akkor sem tartási követeléssel, ha a Ptk. alapján egyébként arra jogosulttá válik.
AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS IDŐTARTAMA ÉS MÉRTÉKE
A tartásdíjat határozatlan és határozott időtartamra is meg lehet állapítani. Az élettársi tartás megállapítása rendszerint határozatlan időre történik. Határozott időtartamra ritkán, és csak akkor írható elő a tartás teljesítése, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével meg fog szűnni. Példa lehet erre a gyed, gyes időtartamára megállapított tartás.
A tartás mértékével kapcsolatosan a polgári törvénykönyv kimondja, hogy arra elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó, és a bíróság csak ennek hiányában dönt.
A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. A jogosult indokolt szükségleteinek vizsgálata során megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni, de ha a tartásra jogosult idős, beteg, fogyatékos vagy más okból gondozásra szorul, a tartás mértékének megállapítása során az ezzel járó költségeket is figyelembe kell venni.
A tartásdíjat határozott összegben, elsősorban pénzben kell meghatározni, és azt időszakonként előre kell megfizetni. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.
Ezzel a rendelkezéssel az infláció miatti hátrányt ki lehet küszöbölni. Az érintettek kölcsönös kérelmére a tartás szolgáltatásának módját a bíróság nem pénzben, hanem pl. gondozásban is megállapíthatja, de csak akkor, ha ez a felek körülményeire tekintettel indokolt.
A bíróságtól kérhető a tartás mértékének megváltoztatása (felemelése vagy leszállítása), ha a megállapodásnak vagy a bírósági ítélettel megállapított tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben időközben – jogosulti vagy kötelezetti oldalon – olyan lényeges változás állt be, amely következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél jogi érdekét sérti.
A gyakorlat megköveteli, hogy a körülményekben bekövetkezett változás ne csak lényeges, hanem egyúttal tartós is legyen a rászorultság, illetve a teljesítőképesség szempontjából.
A tartás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett lényeges változás lehet pl. a jogosult vagy kötelezett egészségi állapotában beállott javulás vagy romlás, a jogosult vagy kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének tartósan előnyös vagy előnytelen változása, a kötelezett bizonyos és más (a jogosultat megelőző vagy vele egysorú) tartási kötelezettségének a keletkezése (pl. gyerek születése), megszűnése (pl. gyerek nagykorúvá válása). Érdektelen azonban a módosítás szempontjából az a változás, amely lényegtelen, vagy az eredeti tartási kötelezettség megállapításánál sem volt releváns. Például a jogosult nyugdíjának csekély emelkedése önmagában a tartás összegének a leszállítását még nem indokolja.
A TARTÁSHOZ VALÓ JOG ÉS TARTÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSE
Az élettársi tartáshoz való jog, illetve a tartási kötelezettség megszűnik,
– a határozott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkeztével
– az arra jogosult házasságkötésével , illetve újbóli élettársi kapcsolat létesítésével. Ha a tartásra jogosult házasságot köt, illetve újabb élettársi kapcsolatot létesít, a kötelezett tartási kötelezettsége azért szűnik meg, mert a házasság megkötésétől, ill. az új élettársi kapcsolat létrejöttétől volt élettársról – amennyiben arra rászorul – már a házastárs, új élettárs köteles gondoskodni.
A tartási kötelezettség megszüntetése
Főszabály szerint az a személy, akinek kezéhez folyósítják a tartásdíjat köteles bejelenteni a bíróságnak, ha megszűnt tartásra való rászorultsága. A bíróság a bejelentést követően – peres eljárás lefolytatása nélkül – megszünteti a tartási kötelezettséget. Amennyiben azonban a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az ebből eredő kárért felelősség terheli.
A tartásdíj fizetésére kötelezett két esetben kérheti kötelezettsége megszüntetését a bíróságtól.
Az első esetben a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettség alapjául szolgáló feltételek – szerinte – már nem állnak fenn, a második esetben pedig ha az akinek kezéhez folyósítják a tartásdíjat elmulasztotta bejelenteni a bíróságnak, hogy megszűnt a rászorultsága.
AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE
A Ptk. az élettársi jogviszony megszűnése esetén a lakáshasználat rendezésére speciális szabályokat alkot annak érdekében, hogy az élettársak gyermekének – különösen közös kiskorú gyermekének – érdekei érvényesülhessenek.
Abban az esetben, ha az életközösség alatt, vagy annak megszűnése után az élettársaknak nem sikerült megállapodniuk a közösen használt lakás további használata tárgyában, bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a lakás további használatának rendezését.
Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése
Abban az esetben, ha az élettársak közös tulajdonában vagy közös bérletében van a lakás, annak használatát a bíróság főszabály szerint megosztja az élettársak között, ha azt a lakás adottságai ( alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma) lehetővé teszik.
A megosztásnak (vagyonmegosztás) azonban objektív és szubjektív feltételei egyaránt vannak. Az objektív feltételek lényegében a lakás adottságaihoz (alapterület, beosztás, helyiségek, lakószobák száma, stb.) igazodnak. A megosztás szubjektív akadálya lehet, ha az élettárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik élettárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. Hogy mi minősül súlyos érdeksérelemnek, arra általánosságban meghatározást adni nem lehet, így azt mindig az adott tényállás összes körülményei döntik el. Pl. súlyos érdeksérelmet okozhat az élettárs életvitelére jellemző tettleges, agresszív, durva magatartás.
Ha az élettársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használata nem osztható meg, ill. arra nem kerül sor, a bíróság az egyik élettársnak megszünteti a lakás használatára vonatkozó jogát és őt a lakás elhagyására kötelezi kivéve, ha az egyik élettárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. Akkor is ez a helyzet, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de az egyik élettárs a másiknak megfelelő cserelakást ajánl fel. Ennek a megoldásnak a során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a lakás használatára jogosult kiskorú gyermek érdekei ne sérüljenek.
ÖRÖKLÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÖZÖTT
Amennyiben az elhalt végrendelkezett, a végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet, viszont a törvényes öröklés szabályai alapján az élettárs nem lehet örökös.