Gyermektartásdíj

Ameddig a szülők között fennáll az életközösség, gyermekük eltartásáról közösen, természetben gondoskodnak. Az életközösség megszakadását követően a gyermekétől külön élő szülő tartási kötelezettségének tartásdíj fizetésével tesz eleget.

A házassági bontóperben (válóperben) a kiskorú gyermek tartásáról, a szülői felügyeleti jogról kötelezően rendelkezni kell, a szülők megállapodásának hiányában a bíróság jogosult dönteni a kérdésben.

A gyermektartásdíj megállapítása során figyelembe kell venni:

  1. a gyermek indokolt szükségleteit;
  2. mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
  3. a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
  4. a gyermek saját jövedelmét;
  5. a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges kiadások. A hatályos szabályozás szerint a gyermektartásdíjat határozott összegben kell meghatározni azzal, hogy figyelembe kell venni a tartásdíjra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermekenként, de maximum 50 százalékát. Ha a különélő szülő kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik, abban az esetben a tartásdíj mértéke a gyermek indokolt szükségleteihez igazodik. Nem lehet tehát a tartásra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermektartásdíj címén igénybe venni, ha azt a gyermek szükségletei nem indokolják.

A bíróság a tartási kötelezettség minimumát állapítja meg, de természetesen a különélő szülő belátására bízza, hogy milyen mértékben járul hozzá gyermeke ellátásához.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A Polgári Törvénykönyv a tartási kötelezettséget főszabályként a gyermek 25 éves korában maximálja, ezen túl a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető tartásdíj fizetésre.

Nem jogosult a nagykorú továbbtanuló gyermek a tartásra, ha:

  1. arra érdemtelen;
  2. tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget;
  3. ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.